Nem is olyan régen érdekes cikk jelent meg a Magyar Nemzet Online oldalán a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban.

Csak a legerősebb kijelentéseket idézzük:

• Scheer Sándor, a Market Zrt. egyik vezetője az építőipar munkaerőgondjait pakisztáni, indonéz és vietnami vendégmunkások behozatalával kívánja orvosolni.
• A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint kétszázezer ember hiányzik a munkaerőpiacról. Ebben nincs benne az állami szféra bizonyos területein – egészségügy, oktatás, tömegközlekedés, postai szolgáltatások, rend- és honvédelem – mutatkozó hiány
• A kialakult helyzet nem orvosolható a közmunkások visszavezetésével a munkaerőpiacra.
• A probléma szimpla béremeléssel nem orvosolható. A hazai magánvállalkozások egy lélegzetvételnyi megnyugvást eredményező, minimum 50 százalék feletti emelést nem tudnának kigazdálkodni
• A „hogyan jutottunk idáig” kérdésre a válasz a magyar munkaerőpiac ósdi struktúrája, a rettenetes mennyiségű improduktív állami alkalmazott. Itt nem az egészségügyre, a tűzoltókra, rendőrökre, katonákra gondolok, hanem arra, hogy a magyar állam mindenkori irányítói – saját véleményük szerint is – képtelenek az általuk vezetett szervezetet modernizálni.
• A folyamat- és rendszerszervezés területén rég elavult, klienseket, haverokat, hozzátartozókat íróasztal mögé ültető, őket felesleges döntéshozói jogkörökkel felruházó állam vezetői most szembekerülnek azzal, amitől rémálmaikban tartottak.

A cikk tartalmát sem megerősíteni sem cáfolni nem szeretnénk. Sokkal inkább arról szeretnénk vitát indítani olvasóinkkal, hogy Mosonmagyaróvárnak és vonzáskörzetének milyen rövid és hosszú távú változásokkal kell szembenéznie?  

Mi jellemzi ma Mosonmagyaróvárt szerintünk?

• Mosonmagyaróvár Magyarország egyik, nagyon remek  adottságokkal rendelkező vidéki városa. Gazdaságát egyértelműen a betelepült nagy cégek termelése határozza meg.
• Az ott lévő cégekben a legjelentősebb mértékben az összeszerelésre építenek.
• Nagyon jelentős a Győrbe, Ausztriába és a Szlovákiába ingázók száma is
• A lakosság életszínvonala magasabb a magyar átlagnál, ugyanakkor egy nagyon jelentős réteg csak minimálbér szintű jövedelemhez jut hozzá. Jellemzően az operátor jellegű munkakörök, kiskereskedelmi, szolgáltató cégek és a közalkalmazottak egy része tartozik ide.
• Mosonmagyaróvár vezetése maximálisan kiszolgálja a meghatározó ipari üzemeket, semmiféle jövőképpel nem rendelkezik, de facto elfeledkezik a mikro- és kisvállalkozások támogatásáról. Őket afféle kifacsarható és eldobható szivacsnak tekinti. Különösen a mikrovállalkozások, melyek jellemzően a szolgáltató és kereskedelmi szektorban működnek, a rájuk terhelt adók és adminisztrációs terhek miatt sorozatban mennek csődbe. Pedig nélkülük ez a város sem fog tudni normálisan működni.
• Az ország szegényebb térségéből ide áramló munkaerő nem tud letelepedni a a jelentősen megemelkedett lakásárak és bérleti díjak miatt.

És akkor keressük meg a kristálygömbünket és nézzünk a jövőbe: A multik a munkaerőhiányt robotok munkába állítással fogják megoldani. A most még hiányzó munkaerőre, különösen az alacsony képzettségűre hamarosan már nem is lesz szükségük.

Mit is jelent ez? Azt, hogy 5-10 év múlva a mai munkások nagyobb részére már nem fog igényt tartani a jelenlegi gyáripar! Teljes üzemek, beszállítók fognak megszűnni!

Igen…a ma még három műszakban dolgozó munkástömeg jelentős része 5-10 év múlva az utcára kerül! Márpedig az itt letelepedett, addigra bőven középkorú tömeg súlyos gond lesz az akkori városvezetés számára!  

Ideje lenne most, a 23. órában felkészülni erre. A városba vonzani más iparágakat. Támogatást biztosítani a helyi vállalkozások fejlődéséhez. Ma ezt Mosonmagyaróvár a bevételeiből vidáman megtehetné! Persze fontos a sport és a szórakozás. Fontosak az EU-s pénzekből épülő csicsás terek, csarnokok, satöbbi. De talán fontosabb lenne felkészülni a közelítő foglalkoztatási krízisre. Mert az lesz! A ma még munkaerőhiánnyal küzdő városnak 5-10 év múlva korosodó munkanélküliek tömegével kell kezdenie valamit! Ráadásul a környék, az ipar összeomlásával egyszer már átélt hasonlót.

Még dúsgazdag arab olajtermelő országok is rájöttek, az aranykor nem tart örökké. És bevételük tetemes részét fordítják arra, hogy felkészüljenek a változásra.  Úgy tűnik kis hazánk és Mosonmagyaróvár vezetői sem rendelkeznek az arabok előrelátásával és bölcsességével. Vagy azt hiszik, a jó világ örökké tart, vagy ami a rosszabb, pontosan tudják, mi várható, de addigra ők már árkon-bokron túl lesznek az összeharácsolt vagyonukkal?

Visszatérve az MNO cikkére: Nem hinnénk, hogy a felesleges létszámú (uram-bátyám kapcsolatok) állami alkalmazottak miatt alacsonyak a bérek. Ez a jelenség Budapesten biztosan erősebb, a központi adminisztráció valóban nagyon felduzzadt. Ezeknek az alkalmatlan döntéshozóknak a nem, vagy rosszul elvégzett elemző és döntéshozó munkája az oka annak, ami Mosonmagyaróvárt is fenyegeti.

Az összeszerelő üzemek betelepítése és az értékes, innovatív tevékenység elüldözése okozza a bérválságot és a mostani munkaerőhiányt. És ezen néhány ezer felesleges köztisztviselő kihajítása nem fog változtatni. Ezen csak a lakásválság gyors megoldása, az alacsony jövedelműek esetében az adóterhek mérséklése és a helyi kis és mikro-vállalkozások támogatása tud(na) érdemben változtatni!

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljmosonmagyarovaron@gmail.com

Követed már a Boldogulj Mosonmagyaróváron oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!