Sok országban már évek óta kísérleteznek a tanítás automatizálásával. A nagy kérdés az, hogy átvehetik-e a főszerepet a gépek a hús-vér pedagógusoktól.
Néhány hónappal ezelőtt különleges robotok jelentek meg a finnországi Tampere iskoláiban. Egy kísérlet részeként három bagolyalakú robotot állítottak munkába, amelyek a matematikaoktatást segítik, a negyedik − több nyelven beszélő, humanoid − robotot pedig a nyelvórákon vetik be. A modern „tanársegédek” felmérik a diákok képességeit, és ehhez mérten adnak nekik feladatokat. Türelmesen válaszolnak minden kérdésre, és felismerik, ha egy gyerek tanulási nehézségekkel küzd, a problémát pedig jelzik a valódi tanároknak.
Az amerikai University of Wisconsin-Madison kutatói olyan robottal kísérleteznek, amelyek nemcsak a tanításban, hanem a diákok fegyelmezésében is segítheti majd a pedagógusokat, míg egy kínai középiskola azzal került be a hírekbe, hogy a tantermekben „intelligens magatartás-irányítási rendszerrel” rögzíti és elemzi a tanulók arckifejezését és mozgását. Az adatokból kiderül, valóban figyelnek-e a diákok a tananyagot magyarázó pedagógusokra, akiket azonnal riaszt a rendszer, mihelyst az osztály egy része „elbambul”. Ezek az iskolai kísérletek is jól mutatják:
a negyedik ipari forradalom már az iskolák kapuján dörömböl.
Egyelőre csak kísérleti jelleggel, de Magyarországon is alkalmaznak már oktatórobotokat. Az Alpha 1 Pro nevű magyar fejlesztésű humanoid robottal − amelyből az összes megyei rendőrkapitányság beszerzett egyet-egyet − például elsősorban balesetmegelőzési foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek.
Nem ez az első ilyen kísérlet itthon. Néhány éve egyetemisták hozták létre a Codie nevű lánctalpas robot prototípusát, amely játékosan segített a gyerekeknek elsajátítani a programozás alapjait.
De vajon a tanároknak félteniük kell-e a munkájukat? A népszerű willrobotstakemyjob.com oldalon bárki megnézheti, az előrejelzések és kutatások alapján mennyi esély van arra, hogy a munkakörét gépek veszik át a jövőben. Annak, hogy a pedagógusok munkáját a jövőben robotok fogják végezni, egészen kicsi az esélye, alig egy százalék − derül ki az oldal adataiból.
Arra ugyanis egyelőre nincs válasz, hogy vajon igazi pedagógussá tud-e válni egy gép.
Ha a tanárokat egyelőre nem is helyettesíthetik a robotok, segíthetik a munkájukat. Egyelőre elsősorban olyan feladatok ellátására képesek, amelyeket ma már könnyen lehet automatizálni − bevált segítség többek között a tanulók előrehaladását nyomon követő rendszer. A gép a tanulók jegyeit és hiányzásait folyamatosan lekérdezi, és jelzést ad a tanárnak, ha valamilyen komolyabb változást érzékel. Ennél még kifinomultabb a szisztéma, ha ezeket az adatokat valamilyen külső értékkel − például a diákok teljesítményének országos átlagával − méri össze. Van, ahol már a dolgozatjavításban is robotok segítenek, ráadásul − mint arról Martin Ford ír a Robotok kora című kötetében − már nemcsak a feleletválasztós teszteket tudják értékelni, hanem akár egyetemi esszéket is. Ez pedig javíthat az oktatás minőségén. Ha a gép megoldja majd azokat a feladatokat, amelyek ma még a tanítástól veszik el az időt, a pedagógusok többet tudnak foglalkozni a gyerekekkel − több lehetőség lesz a beszélgetésre, jobban tudnak majd fókuszálni arra, milyen problémákkal küzdenek a diákok, mivel érdemes a leginkább foglalkozni.
Persze − hívják fel a figyelmet szakemberek − a robotok alkalmazásának csak akkor van értelme és hatása, ha beépítik a tanítási-tanulási folyamatba, és nem egyszerűen jópofa eszközként mutogatják az osztályteremben. Vagyis ugyanaz a helyzet, mint az interaktív táblákkal vagy az okostelefonokkal: akkor hasznosak igazán az iskolai munkában, ha kitaláljuk végre, mire is szeretnénk használni ezeket az eszközöket.
A fotó illusztráció
Írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljmosonmagyarovaron@gmail.com
Követed már a Boldogulj Mosonmagyaróváron oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
