Szokták írni kommentekben egy-egy kritikus újság, blog posztjainál, hogy az adott újság negatív, ha a városvezetést bírálja a szokásosnál nagyobb mértékben.

Sajnos jelen pillanatban, sok településen már azt is rossz szemmel nézik, ha időközönként kevésbé dícsérő jelzőket kap a városvezetés. Talán ennek az lehet az oka, hogy a legtöbb, városokban található médium, éppen hogy kritika nélkül hozsannázik mindenhez. Ilyenkor akaratlanul is az ellenzéki térfélre szorulunk mi is például, hiszen annak sok értelme nincs, hogy beálljunk ebbe a népes táborba.

Ráadásul ezek a kormánybarát médiumok a hozsannázást nagyon sok közpénz elégetésével teszik. A többiek, hozzájuk képest lényegesen kisebb forrásból, jónéhány támogató segítségére támaszkodva próbálja meg ellensúlyozni városvezetőink önfényezését, a (velük) baráti média non-stop dicshimnuszát.

Mi valóban sokszor kritikusak vagyunk, és ezt természetesen a fennálló kurzussal szemben tudjuk megtenni.  Amit  most vállaltunk, hogy a Mosonmagyaróvárral kapcsolatos hírekről, történésekről beszámolunk, legyen az bármi is.  Ettől még nem leszünk ugyebár ellenzéki pártportál, mert nem ideológiai alapon működünk.

Egy picit elmélkedjünk a demokráciáról!

Mostanában olvastam arról, hogy nálunk sokkal régebbi demokráciákban ( Hollandia például) a vezetés, legyen az éppen a kormány vagy egy falu önkormányzata, a fontosabb kérdésekben mindig konzultál az ellenzékben lévőkkel és a civilekkel! Ha egy miniszter fontos kérdésekben tárgyal egy másik országgal, multival, bárkivel, ilyen estben a tárgyaló delegációba meghívják az ellenzéki pártokat is!

Mi abban nőttünk fel és azt hisszük, a demokrácia abban áll, hogy 4 évente elmegyünk szavazni. Utána nincs több dolgunk a hatalommal. Teszi a dolgát a ciklus alatt és majd a következő választások alkalmával minősítjük a munkájukat a támogató vagy ellenző szavazatunkkal. Ez volna a kisebbik baj.

Nagyobb gond az, hogy az így hatalomra kerülő vezetők is azt hiszik, hogy a megválasztásukkal teljhatalmat kaptak. Teszik amit jónak látnak, övék a bölcsek köve és nincs oka-joga belekotyogni a dolgukba senkinek. Persze tessék-lássék néha rendeznek fórumokat, közmeghallgatásokat, amikre amúgy sem megy el a nép. És ezzel még megerősítést is kapnak a vezetők, hogy valóban dönthetnek egyeztetés nélkül bármiről. És ez nem csupán a mostani fideszes vezetés sajátossága. Nem volt ez sokkal másképp az előző kormányok, városvezetés alatt sem.

Ha a városvezetés, úgy általában, venné a fáradtságot és megbeszélné, egyeztetné a legfontosabb beruházásokat a lakossággal, akiknek szolgál,  nem csak a látszat kedvéért, hanem megfogadva, beépítve javaslataikat a tervbe, akkor a tiltakozások helyett egy békés, örömteli munka, várakozás lett volna a valódi, konzultáló demokrácia gyümölcse.  

De sem a városvezetés, sem a kormány nem ismeri a demokráciának ezt a formáját. És sajnos a polgárok többsége sem érti.  Mert Kádár alatt azt tanulták, hogy nem lehet beleszólni a „nagyok” dolgába. Mert gyermekeiknek, unokáiknak sem tudták megtanítani a demokrácia valódi működését. Hogyan tudták volna, ha maguknak sincs erről tapasztalata? Vajon hány generáció kell ahhoz, hogy megértsük, a demokrácia lényege az, hogy figyelünk egymásra és a többség véleménye nem mindenható? A mindig ott lévő ellenzők, kritizálók szavát is kötelező meghallgatni és a jó gondolatokat kötelező hasznosítani.

És a közösen meghozott döntés eredménye biztosan jobb lesz. De ha mégsem, az ebből fakadó béke és nyugalom miatt akkor is megéri.

címlap: infomóvár.hu

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljmosonmagyarovaron@gmail.com

Követed már a Boldogulj Mosonmagyaróváron oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!