2010-hez képest jelentős mértékben nőtt a minimálbér mind bruttó mind nettó értékét tekintve. A változásokon azonban mégis az állam nyerte a legtöbbet. Mutatjuk, miért.
A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány egyebek mellett azt is zászlajára tűzte, hogy a kisemberek életszínvonalát is javítani fogja, pontosabban a "bérből és munkából élők" helyzetét. Ez azonban nemcsak egyfajta kampányfogásként értelmezhető, hiszen uniós viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartoznak a hazai fizetések. Igaz, ennek makroszinten előnye is mutatkozik, hiszen az olcsó magyar munkaerő a nálunk beruházást tervező nagy cégek számára vonzerőt jelenthet.
Noha 2010 óta folyamatosan növelték a kötelezően adandó legkisebb bér összegét, az igazán látványos bérnövekedés mégis tavaly és várhatóan idén következhet be köszönhetően a 2016-ban kötött bérmegállapodásnak, mely a minimálbérek nagyarányú emelése mellett a munkáltatói terhek csökkentését is eredményezte. És bár a havonta megjelenő statisztikáknak köszönhetően a kormány rendszeresen a dolgozók zsebének kedves növekedést kommunikálhat, ha összesítjük a 2010 óta bekövetkezett változásokat, kiderül: valójában nem a "dolgozó kisemberek", hanem az állam kaszálta a legtöbbet a minimálbérek emelésén.
2010-ben a kötelezően adandó legkisebb bér bruttó 73 500 forint volt, amiből az érintettek 60 236 forintot kaphattak kézhez. A bruttó az idei évre 138 ezerre emelkedett, amiből 91 698 forint maradhat az adók és járulékok levonása után. A bruttó minimálbér 8 év alatt tehát 87,8 százalékkal emelkedett, amivel párhuzamosan a nettó rész "mindössze" 52,2 százalékkal nőtt.
A jelentős eltérésre a 2012-es év adhat magyarázatot. A kormány a hatalomra lépése utáni években az adórendszer jelentős átalakításába kezdett: a progresszív adórendszer helyett bevezették az egykulcsos szja-t, melynek mértéke egységesen 16 százalék volt az adóalap nagyságától függetlenül. Ezzel párhuzamosan eltörölték az alacsonykeresetűek által érvényesíthető adójóváírást, ami a minimálbéresek esetében azt jelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben szja-fizetési kötelezettség keletkezett.
Ebből kifolyólag, hogy a nettó minimálbér ne csökkenjen a bruttót 78 ezerről 93 ezerre kellett emelni, ennek a 19,2 százalékos plusznak köszönhetően stagnált lényegében a nettó kereset, 60 600 forint után 60 915-öt kaptak kézhez az érintettek.
Hasonlóan nagymértékű kompenzációs jelleggel bíró emelésre többször már nem került sor, ez mégis bőven elég volt ahhoz, hogy a bérnövelés nyertesei ne a munkavállalók, hanem maga az állam legyen.
Ez nominálisan azt jelenti, hogy egyetlen egy minimálbéres dolgozó után az állam 2010-ben még csak 34 212 forint bevételhez jutott, idén viszont már 75 282 forint vándorolt az államkasszába.
Ez annak köszönhető, hogy a munkavállaló 33 ezerrel, a munkaadó pedig 8000 forinttal adózik többet a bruttó minimálbér után.
Fotó: mapi.hu
írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljmosonmagyarovaron@gmail.com
Követed már a Boldogulj Mosonmagyaróváron oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
