Miért nem kezdenek már végre valamit az egészségre káros vörösiszap-tározóval Móváron?
2018. január 09. írta: Cseri Pali

Miért nem kezdenek már végre valamit az egészségre káros vörösiszap-tározóval Móváron?

motim.jpg

A Motim a várostól néhány 100 méterre található 5 vörösiszap-tározóban] tárolja a hulladékot. A tározók olyan területen vannak, ahol az ivóvízbázis megóvása érdekében még a város kommunális hulladékát is tilos elhelyezni. Ezekben a kazettákban 73 ha területen összesen 8,75 millió tonna, mára már kiszáradt vörösiszap található.

A tározók szennyező hatása a felszín alatti vizekben mutatható ki: a nátronlúg miatt emelkedik a felszín alatti vizek pH-ja.

A talajvízben arzénszennyezettség valószínűsíthető. 2012-ben négy, 2013-ban pedig öt figyelőkútban volt 20 µg/l körüli az arzén mennyisége [2], amely a határérték kétszerese. Három évvel később, 2016-ban [3] is végeztek vizsgálatokat: ezek szerint a szennyeződés mértéke nem csökkent, továbbra is négy mérési ponton duplája a „B” szennyezettségi határértéknek.

Az I., II., III. és IV. számú vörösiszap-kazettákat már rekultiválták. Jelenleg csak az V/1. számú kazetta van használatban.

A vörösiszapban található nátronlúg a levegőben porként maró hatású, károsítja a légutakat és a tüdőt. A vörösiszap emellett tartalmaz nehézfémeket is, például idegméregnek számító ólom, rákkeltő kadmium, króm és arzén található benne. Az arzén, – melynek mennyisége a mérések szerint több ponton is duplája a megengedettnek – erős méreg, rákkeltő, szív, máj és vesebetegségeket okozhat, valamint az idegrendszert is károsíthatja.

Ugyan már csak egyetlen nyitott tározó működik Mosonmagyaróváron, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a tározók néhány száz méterre vannak a város utcáitól. A vörösiszap-tározótér, bár jelenleg lerakás már nem történik, továbbra is potenciális szennyező forrásnak számít. Mivel az V/I. számú kazetta fedetlen, az iszaptér felszínének kiszáradásával a kiporzás jelent kockázatot, főként a száraz, nyári hónapokban.   

A kiporzás megakadályozása érdekében az I., II., III. és IV. számú vörösiszap-kazettákat már rekultiválták. A kazettákat vízzáró agyagréteggel és humusszal lezárták, majd homoktövissel, valamint ezüstfával ültették be. Ezeknek a fás szárú növényeknek a gyökerei azonban veszélyeztethetik [5] a gátak szilárdságát, ezért más tározók esetében a felszínről inkább irtják a fákat, és helyette speciális fűkeveréket, kis gyökérzettel rendelkező növényeket ültetnek.

A Levegő Munkacsoport 2003-ban felhívta a kormány figyelmét [8] a vörösiszap tárolásával kapcsolatos problémákra. 2006-ban a szervezet szakértője feljelentést is tett az ügyészségen a Motim Zrt. mosonmagyaróvári tározójának vízbázis feletti elhelyezése miatt. Az ügyészség ítélete szerint – mely a Felügyelőség tájékoztatásán alapult – a Motim Zrt. eleget tett a jogszabályi rendelkezéseknek, így az ügyészség nem indított nyomozást. A bökkenő csak az, hogy az ügyészség által alapul vett, a Felügyelőségtől kapott határozatok egyike sem foglalkozott a vízbázis védelmével, illetve a tározók elhelyezkedésével. A Levegő Munkacsoport szerint a Felügyelőség politikai érdekek miatt félretájékoztatta az ügyészséget, hiszen a Motim Zrt. fele az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc cégének, az Altus Rt.-nek a tulajdona volt.

 

Címlapfotó:greenpeace.org

A teljes cikk ide kattintva olvasható

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: boldoguljmosonmagyarovaron@gmail.com

Követed már a Boldogulj Mosonmagyaróváron oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljmosonmagyarovaron.blog.hu/api/trackback/id/tr1213561599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.